Mit lehetne venni az iraki háborúra fordított összegből? (USA)

dollar

Az amerikai és az európai “billion” között van egy ezres szorzó, így amikor az iraki háború direkt költségei után keresünk, erre érdemes figyelnünk. Az európai rendszer szerint a billió 10^12-es szorzót jelent, Amerikában csak 10^9-t. Mekkora az összeg, ami rendelkezésre állt volna, s mire lehetett volna költeni?

87

trianon

Teljes revízióra nincs esély, már Bibó István is megmondta, jobb ezen túllépni és haladni tovább az úton. Ettől függetlenül emlékezni szabad, sőt kell is. Tegyük meg.

Gergo is írt erről. Elolvasod.

Update 2015-04-16: a komment nincs már meg, amit Gergő írt így archive.org-ról idemásolom.

Olvastam a témával foglalkozó Bibó tanulmányokat,és nem értek egyet a cikken megfogalmazottakkal: “Revízióra nincs esély, már Bibó István is megmondta, jobb ezen túllépni és haladni tovább az úton.”

Bibó István azt írta, hogy azzal azonban, hogy a nemzetiségi lakosság mellett több mint három millió magyart is elszakítottak, egy lehetséges és reális Magyarországnak a képe továbbra sem rajzolódott ki, hanem az aktuális és végsőkig el nem fogadható Magyarország maradt szembeállítva az egykori, a nagy, a dicsőséges, a történelmi Magyarországgal.

Arról egy szó sincs, hogy a revíziót elvetette volna. Éppenséggel az etnikai revizionizmust tartotta helyénvalónak a multietnikus területi revizionizmus helyett.

Egyébként Bibó érvrendszerének egyik alapvetése, hogy a magyarok egy nép a sok kelet-európai nemzet közül, és nincs semmilyen kultúrfölényünk, semmi, ami miatt többre volnánk hivatottak, tehát a nagy Kárpát-medencei egységet is délibábos kábításnak tartotta. Az én értelmezésemben viszont maga Bibó is megtagadja ezt az elvet, amikor helyesli a II. háború után Kárpátalja visszacsatolását, mivel a ruszinokat bizonytalan tudatú népeknek bélyegzi, annak ellenére, hogy a magyarság kb. 10 %-ot tesz ki a lakosságból. Bibó tett az erdélyi regionális tudatra is, ő inkább a népkicserélést támogatta. (Mint államminiszter, érdekes, hogy az európai status quo mellett érvel, annak ellenére, hogy a saját bőrén tapasztalhatta a magyar régiók tudatos széttördelését. Gyár nincs bánya és közelekési struktúra nélkül!)

Bár nem tartotta jó ötletnek a háború előtti állapotok visszaállítását, azt írta:“Mindezt ki kell bírni.” (Ezt már 47-ben, Trianon megismétlésekor.) Egyértelműen Horthyékat tette meg felelősnek.

Ez részben az én olvasatom is. Azonban egyetértek azzal, aki az elején úgy szólt hozzá, hogy miért Bibó mondja meg a frankót, hiszen egy nagyon sajátos helyzetben, a felelősségvállalás korában kellett álláspontot kialakítania.

Egyébként van egy érdekes tanulmány a megidézett Bibó írások összefoglalásával, Romsics Ignác tollából. Akit érdekel, töltse le. De nem feltétlenül Bibónak kell erkölcsi mérceként mindenki előtt állnia.

Nem álló-, hálóháború

halo

Az internet megjelenésével hatalmas rések keletkeztek gyakorlatilag minden ország jogrendjében, amit csak lassanként lehet foltozgatni. Ma már azt hihetjük, hogy nagyrészt szabályozott keretek között folyik ezen a téren is minden, s visszakereshető, felelősségre vonható a garázdálkodó személy(ek).

A tallinni szovjet hősi emlékmű lebontásával kezdődött minden. A keleti medvének nem tetszett eme észt tett, s lévén katonai hadműveletekre nem igazán van lehetőség a szó hagyományos értelmében (az észtek is NATO-tagok, stb.), egy egészen új keletű megoldást választottak.