Mindannyian együtt, szuper volt! Beszélgettünk, ettünk, társasoztunk, ettünk , ettünk, kis desszert, nagy bejgli, nutellás édességek, jégkrém, majd mire megéheztünk, már megint enni kellett. Ajándékozás, evés, bálabontás, evés.
Csütörtökön a vezetői gárdánk a Leroy Cafe-ban ebédelt, s így együtt búcsúztattuk Szilárdot, aki szabadságai miatt az utolsó napot töltötte a bankban.
Nizsi és Szilárd ajánlása miatt egy eperkrémlevelest ettem túrós-marcipános gombóccal, ami életem egyik legfinomabb krémes-gyümölcsös típusú levese jelen pillanatban. Ezt lefojtandó egy enyhén chilis hamburgert választottam.
Remek ebéd volt, de az apropó közel sem kellemes. Szilárd, innen is minden jót, sok sikert, s még több boldogságot kívánunk Neked a jövőben!
