34. Telekom Vivicittá 2019.

Vasárnap futottunk egy félmaratont Anettel és Csabival. Elvállaltam egy olyan Strava kihívást, hogy az utolsó kilométert gyorsabban kell letudni, mint a korábbiakat, így 4:20-szal sikerült zárnom (majd kiderült, hogy Magyarországon nem érvényes a challenge, de mindegy). Nagyon kellemes időt fogtunk ki, a tempó is teljesen oké volt, amolyan igazi, tavaszindító örömfutás.

Világrekord a Berlin Marathonon

Ma délelőtt rendezték meg a 45. Berlin Marathont, amire én is neveztem, de egy hete visszamondtam a részvételt (már korábban is sejtettem), mert a folyamatosan szalagproblémák miatt nem tudtam megfelelően felkészülni. Nem tudom elmondani, hogy mennyire sajnálom, olyan jó lett volna ott lenni a világrekord születésekor. Annyit viszont nyilván semmi nem ér, hogy az ember belesérüljön még jobban. Jövőre azonban nekiszaladok, ha lesz rá lehetőségem – nevezni biztosan fogok tudni, ezt már megbeszéltem a szervezőkkel.

Eliud Kipchoge 2:01:39-es idővel ért be, ezt még ratifikálni kell, de nyilvánvalóan nem lesz vele gond – ez lesz az új, hivatalosan is legerősebb maratoni idő. Adta a tévé a versenyt, a végét meg is néztem: hihetetlen lazán, magabiztosan futott Kipchoge, a finis után még tiszteletkörre és mosolygásra is maradt ereje. Hatalmas gratula!

Death Valley – Portréfilm Lubics Szilviáról

Az Ultra c. film művészeti szempontból is kiváló, és értéket képvisel. Ehhez képest a Lubics Szilviról szóló portré nem annyira szórakoztató, de az emberi teljesítőképesség határán ez nem is cél, nem is elvárás. Más liga, más közönség, de ettől még nagyon-nagyon izgalmas, sportolói berkekben szinte kötelező alkotás. Szilvi 4. lett 2017-ben a Badwater nevű ultramaratonon, ahol már önmagában a teljesítés is felfoghatatlan.