Mérföldkő

Tegnap délelőtt felhívtak telefonon Angliából, hogy érdekel-e egy pozíció. Ami miatt ez érdekes: nem volt előre egyeztetve, nem számítottam rá, nem tudtam előzetesen róla. Első ilyen jellegű telefonhívásom volt, hogy “csak úgy” felhívott egy fejvadász, és itt a “csak úgy”-on van a hangsúly. (Nem keresek egyébként állást, de LinkedInen regisztrálva vagyok.) Ugyanakkor nagyon kellett figyelnem, hogy mit mond a csóka, mert a mostani telefonom annyira recseg, már-már kezelhetetlen a helyzet, hamarosan be kell újítanom egy másikat.

nice job

Müller Péter interjú

De hát a pénzből élni kell, miért nem kértél?

Én nem szeretem a túl sok pénzt. Amikor eladtam az üzletrészemet, akkoriban pont eladtam a könyvkiadómat is, úgyhogy egyszerre annyi pénzem lett, amennyit sose láttam egyben, de én azt nagyon rövid idő alatt elosztogattam. Félretettünk egy keveset a gyerekeknek, vettünk egy lakást, a többit meg odaadtam a családnak, barátoknak, és nem is értem, hogy más miért nem teszi ugyanezt. Én azóta is úgy élek, hogy amit havonta megkeresek a zenéből, írásból, a feleségem meg most éppen a gyetből, abból próbálunk eléldegélni, és jó esetben elutazunk nyaralni, mostanában már inkább főleg a Balatonra.

Joshua Angrist interjú

Mi pont az ellenkezőjét csináltuk, levittük a tanköteles kor felső határát 18-ról 16 évre, hogy spóroljunk. 

Ez is jó kutatási lehetőség, de mint szakpolitikai intézkedés, azt hiszem, ez egyszerűen elég rossz ötlet. Társadalmi szempontból biztosan nagyságrendekkel több veszteséget hoz, mint amennyit spórolni lehet vele. A kárvallottak jellemzően nem a leggazdagabbak lesznek, viszont ezáltal biztosan kevésbé lesznek értékesek a munkaerőpiacon, kevesebbet fognak keresni, ami az egész társadalomnak ráfizetés.

http://index.hu/gazdasag/vilag/2012/08/27/angrist_interju/

Böjte Csaba interjú

– Hogy jött az árvaház ötlete?
– Kicsit illúzióromboló leszek: nekem eszembe sem jutott ez az egész. Egyik vasárnap a mise végén mondtam szokás szerint, hogy: – Járjatok békével! – s látom a nyitott ablakon keresztül, hogy a gyerekek koldulnak. Meghívtam őket ebédre, vacsorára, aztán néhány ilyen utcagyereket elhívtam egy táborba, ami nagyon jól sikerült. A tábor végén nagyon meglepett, amikor azt mondták, hogy csináljunk egy éves tábort, ne küldjem haza őket. Úgyhogy húsz éve mind táborozunk.

http://m.erdely.ma/publicisztika.php?id=124266

Pokorni az oktatásról

Lehet vegzálni a diákokat azzal, hogy hányszor vizsgázhatnak, de idővel a legtehetségesebbek elmennek – mondta Pokorni. Nem látom értelmét, miért kellene ezt szabályozni; ha egy diák plusz költséget okoz magának azzal, hogy pótvizsgázik, tegye, de mi értelme van annak, hogy az évek alatt ráköltött milliót kidobjuk az ablakon és kitegyük az iskolából, mert nem sikerült neki egy vizsga? – mondta az egykori oktatási miniszter a Hoffmann-féle államtitkárság felsőoktatási koncepciójának eleméről. “Azért, hogy rend legyen? Ettől nem lesz rend, a diákok el fognak menni” – tette hozzá.

http://hvg.hu/itthon/20101109_pokorni_zoltan_hoffmann_rozsa

Debrecen

– Ottó, 1995-ben Te is pályára léptél a Ferencváros színeiben, szerepeltetek a BL-ben, megmutattátok, hogy milyen a jó magyar fotball, Puskás Ferenc és Détári Lajos sírva borultak össze egy-egy Real Madrid elleni megmozdulásotokon, s ha jól emlékszem, a Grasshoppers ellen Te is begyötörtél egy duplát, majd a csoportból harmadikként ugyan kiestetek, de bebizonyítottátok a világnak, hogy lehet keresnivalója egy kis csapatnak is a nagyok között, szóval mindezek tudatában és a Te professzionális múltad tekintetében mit gondolsz, lesz itt még meglepetés és nagy csinnadratta akkor, amikor egyrészt idegen – főként angol klubcsapatok – érkeznek majd a hazai, egzotikusan szexisre borotvált Népstadion gyepére, hogy megmutassák, mi is az a “hosszú passz a szélen“, másrészt a stúdióban rengeteg mogyorót, napraforgó- és tökmagot halmozunk majd fel, hogy Kemény Dénes se érezze átverve magát, hogy ez bizony nem vízilabda, hanem zöldes, kapu előtt sem kitaposott füvön játszott eredeti, brit jellegű örömfoci?

– Nem.

Kaukázus

orsolya

[…] a Kaukázus nem olyan zene, amit érdemes lenne kilőni az űrbe az idegeneknek, nem olyan zene, amit kétszáz év múlva is játszanak majd hangversenyeken, nem olyan zene, amit a lagzi-iparba be lehetne olvasztani, és nem is olyan zene, amivel a magyar kultúrát szélesebb körben ismertté lehetne tenni mondjuk a kínaiak előtt. Egy „sóliszt gyurma dolog” szigorúan 8 éven aluliaknak: lehet belőle figurákat készíteni, de meg is lehet enni. Könnyűzene.

[…] A dalszövegírás egyfajta tudatipari tevékenység. Könnyű vele manipulálni, befolyásolni másokat. Ismerjük az olyan kérdéseket, hogy itt és itt “mire gondoltál, hogy érted”. Sehogy. Sehogy nem értem, ezért lett dalszöveg. Hátha valaki megérti.

(Kardos-Horváth János)

Dopping a sportban

Hogyaszongya’, Angel Heredia kitálal. Meglepetés nincs, csak fülpöcik.

Az elképzelés, hogy a sport tiszta verseny, rögzített szabályok között, a valóságban már rég halott?
Persze. A nagy sporteseményeken ötezer dollárt kap az, aki a nyolcadik lesz. Az első százezret. Ezen elgondolkodik a sportoló, és azt mondja, hogy amúgy is mindenki doppingol, amiben igaza is van. Azt gondolják, hogy egy sportoló ideákról és erkölcsről elmélkedik? A tiszta csúcsteljesítmények mesék, barátaim.

Tulajdonképpen a doppingszerek engedélyezése mellett érvel?
Nem, de azt gondolom, hogy az EPO-t, az IGF-et és a tesztoszteront engedélyeznünk kellene, aztán az adrenalint és az epitesztoszteront, vagyis azokat az anyagokat, amelyeket a szervezetünk maga is előállít – gyakorlati okokból is, hiszen az üldözése lehetetlen, de a sportszerűség szempontjából is.

Sportszerűségből? Komolyan beszél?
Bizony, vegyük csak a legnépszerűbb szert, az EPO-t: megváltoztatja a hemoglobinszintet, márpedig az embereknek különböző a hemoglobinszintjük. Az engedélyezés tehát éppen azt az egyenlőséget és igazságosságot valósítaná meg, amit állítólag mindenki akar. Hiszen genetikai különbségek vannak sportolók között.

Az, hogy élőlények különböznek, természetes. Minden sportolót egyenlővé akar tenni a doppinggal?

Az átlagos sportolónak egy milliliter vérében három nanogramm tesztoszteron van, a sprinter Tim Montgomerynek is három nanogrammja van, Maurice Greene-nek viszont kilenc. Mit tehet Tim? Nem a dopping igazságtalan, hanem a természet.

Ez érdekel, úgyhogy továbbolvasom!

Interjú: Edwin van der Sar újraéli a döntőt

Egy bő évtized után újra Európa trónján van csapatával Edwin van der Sar, a Manchester United első számú kapusa. Hősként fejezte be a szerdai meccset, erről kérdezte őt a a hivatalos Manchester United honlap. (Fordítás tőlem.)

Edwin, milyen érzés másodszor is megnyerni a trófeát?
Természetesen mindenki olyan szerda estékről álmodik, mint amilyen a mostani volt. 13 év – jó hosszú idő – telt el az első címem óta, s fantasztikus érzés, ahogy az ide vezető út is az. Az utolsó büntető volt, kivédtem, egyszerűen nem találom a szavakat. Mit is mondhatnék? Nagyszerű.

A pénz szerepe a felsőoktatásban

penz1

Régóta központi téma az informatikus hallgatók körében, de talán a tágabb értelemben vett műszaki értelmiségi réteg tagjai között is, hogy valamit kezdeni kellene a tananyagfrissítéssel a célintézményekben, úgy mint egyetemeken és főiskolákon. Nem egy tanár több éves, elavult diákkal és segédanyagokkal dolgozik, nincs ideje, esetleg nem is akarja frissíteni azokat. Rengeteg felesleges és haszontalan tudást kell beemelnünk, míg egy-két igazán fontos téma mellett gyanúsan könnyedén slisszolunk el. Előbbiek számonkérése történik vizsgán, míg az utóbbiak szükségesek az állásinterjúhoz és a munkaszerzéshez, munkavégzéshez. Hol ront és egyáltalán ki?