Így kezdődött

2005 tavaszán Nyíregyházán rendezték meg a KIDS versenyt, ahová a pannonhalmi focicsapattal érkeztem. Dobogós eredményt ugyan nem értünk el, de visszautazás előtt felírtuk Gyurival és Atussal a számunkat annak az osztályteremnek a táblájára, ahol aludtunk a hétvégén (Szent Imre). Ezt követően egy ottani diáklány csapat, Anitáék írtak mindannyiunknak, majd Anitával egész sokáig tartottuk a kapcsolatot (13 évig) úgy, hogy sosem találkoztunk a való életben – egészen most nyárig, augusztus 6-án ugyanis összefutottunk, de már nem idegenként, hanem mintha mindig is ismertük volna egymást, és a világ legtermészetesebb dolga, története lenne ez az egész. Összejöttünk, s nagyon remek minden. :)

A kép nem csak illusztráció, Anita kiírta az összes sms-t, amit kapott akkoriban (nem csak az enyémeket) – ez még ugye az az időszak volt, amikor a telefon sim kártyáján összesen 10 sms fért el, és így, manuálisan lehetett archiválni (vagy mindenféle gagyi gépösszedugós módszerekkel, ami általában nem működött). Azon nevettünk, hogy gyakorlatilag az első sms-em már rögtön nagyképű. :D

Megújult a bencés csónakház Pinnyéden

Gergő küldte a cikket, ami szerint Tamás atya emléktáblát kapott a felújított pinnyédi csónakházban. Jó érzés ismét olvasni róla, komoly, hiteles ember volt, örülök, hogy őt szánták a bencések erre a megtisztelő helyre. Már 2007-ben is emlékeztem rá, akkor még köztünk élt.

Satu wanted

Egy igazi gyöngyszem került elő, Anya pakolászott az ezer éves, régi cuccok között, majd hétvégén átadta a fenti művet. Volt osztályfőnökömről készült ez az igényes post-it rajz 2002 körül, akivel akkoriban emlékeim szerint osztály szinten nem ápoltunk maradéktalanul harmonikus viszonyt. Azóta persze már más a helyzet, vicces visszagondolni erre az időszakra. :)

Tedetség és meccsnézés

Kb. egy hete új kezdeményezés indult a CIB-ben, a vezetői tehetségek adnak elő a TED mintájára rövidebb, 10-15 perces prezentációkat érdekes tapasztalatokról és témákról. Az első szeánszon nem tudtam ugyan 100%-ban jelen lenni, de kilencből hat kollégát végighallgattam, ami alapján az egész nagyon ígéretes kezdeményezésnek tűnik, csak így tovább!

Más: A Real Madrid meccs apropóján össze tudtunk jönni a “Qpac szobával”, és Gyurinál-Máténál pizzázás közben egy szupert beszélgetni – hiányzott ez a fajta kanbuli már. Képek most nem készültek.

Qpac karácsony 2017

Szombaton a középiskolai osztályommal (pontosabban egy részével) találkoztunk. Összesen kilencen tudtunk végül részt venni a hagyományos, karácsony előtti összejövetelen, de ez semmilyen formában nem volt hatással a remek hangulatra. Ilyenkor mindenki visszevedlik gimisbe, s ugyanott folytatjuk, ahol 2005-ben abbahagytuk.

B & J Times

M. Zsombi küldte át kb. egy éve még ezt és ezt (a kódolást szándékosan hagytam így, böngészőben átállítva jól olvasható) az anyagot a gimis évekből, amikor legalább a negyed osztály (cca. tíz ember) foglalkozott szoftverfejlesztéssel. Saját belsős újságot szerkesztettünk, egymásnak nyilatkozgattunk, infókat szivárogtattunk, pletykáltunk, és úgy az egész igen kiválóan meg volt csinálva. Élvezettel gondolok vissza azokra az időkre – tizenhárom évesek voltunk.

10 éves osztálytalálkozó

IMG_1531

Az elmúlt két napban ünnepeltük Pannonhalmán a tíz éves gimnáziumi osztálytalálkozónkat. Összesen húszan tudtunk eljönni a diákok közül (harmincan érettségiztünk), ami igen szépnek mondható, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy egész hétvégés programot nehéz ennyi embernek összeegyeztetni.