Voldemort: Origins of the Heir

Értem, hogy fanfilm, lowbudget, lowcost, de ez valami hihetetlenül gyengére sikerült. Aki nem tudná: közösségi finanszírozással készült egy bő 50 perces, nem hivatalos Harry Potter előtét sztori, amire a Warner úgy adta áldását, ha az elkészültekor ingyenesen elérhető lesz online. A történet Voldemort gyerekkorát, a gonosz énjének kialakulását dolgozza fel, de könyörgöm, így? Nem is a látvány, mert az egész kellemes, mint inkább a hihetetlenül egysíkú, unalmas történetmesélés, illetve az indokolatlan szerelmi szál veszi el a kedvet, de nem csak a filmtől, az élettől is. Dementorok. Még fanoknak sem szívesen javaslom, bár ők úgyis megnézik.

Murder on the Orient Express

A Gyilkosság az Orient expresszen c. filmet karácsony második napján néztük meg Ágival az Arénában annak ellenére, hogy gyakorlatilag csupa rosszat hallottam és olvastam róla korábban.

Az Európát átszelő vonatút rejtélyes gyilkosság színterévé válik. Tizenhárom idegen reked összezárva a vonaton, s mindegyikük gyanúsított. Mindenkinek van múltja, mindenkinek vannak titkai, mindenki gyanús. Csak egyetlen férfi oldhatja meg a rejtélyt, versenyt futva az idővel, mielőtt a gyilkos újra lecsap. Agatha Christie világhírű regényének vadonatúj filmváltozatát az ötszörös Oscar-jelölt Kenneth Branagh rendezte, s ő alakítja a jól ismert detektívet, Hercule Poirot-t is. /port.hu/

Nem elég izgalmas, nem elég összetett, nem elég. Nem tudom, hogy ez Agatha Christie vagy a rendező/forgatókönyv hiányossága-e, de egy Arthur Conan Doyle történetben ilyen unalom, ellentmondások és feloldatlanak rájövetelek biztosan nem fordulnak elő. Nem igazán tetszett, pedig nagyon szeretem a műfajt.

Casablanca

Ágival a második évfordulónkat otthon ünnepeltük: vacsoráztunk, boroztunk, s közben megnéztük a Casablanca c. filmet.

Casablancában mindenki Rick mulatójába jár. Ez az egyedüli hely, ahol a nácik elől Amerikába menekülők hamis papírokhoz juthatnak. Rick eddig még mindenkin segített, de egy nap feltűnik régi szerelme egy másik férfi társaságában, s akkor egy pillanatra elveszíti korábbi határozottságát. /port.hu/

A film egészen meglepően lenyűgöző. Annyira elemien sajátos a hangulata az egész bő másfél órának, hogy a bor bódító erejétől megmámorosodva – kicsit el is álmosodva – is élénken figyeltük a cselekményt, a színészek tűpontos rezzenéseit. Nem véletlenül került az IMDB top250-be Kertész Mihály 1942-es filmje. Nagyon ajánlom.

Blade Runner 2049

A Szárnyas fejvadász 2049 egy hihetetlen unalom, amiről még csak azt sem lehet elmondani, hogy ennek ellenére legalább hamar vége: majdnem három óra szenvedés. Jucival, Judittal és Tamással néztük meg vasárnap a Corvinban, de bár ne tettük volna. Még úgy is gyenge, hogy a közepén kimentem mosdóba, moziban életemben először (mentegetőzés: két liter folyadékot húztam le nem sokkal előtte, edzés után). Ne nézzétek meg, tényleg ne.

Ultra

Hullámvasút, amihez nem kell komoly vas- vagy acélszerkezet, elég két láb és egy szív. Úgy humoros, hogy közben drámai, nagyon könnyen beszippant, egy pillanat alatt ott futunk mi is Korinthosznál. Kétség kívül embert próbáló feladat a Spartathlon: az átlagember emberfelettinek mondaná, a film rendezője és egyik főszereplője, Simonyi Balázs, ember alattinak. Ez az Ultra, életem egyik legjobb filmes élménye, amit – bevallom – néhányszor meg is könnyeztem.