Cryptography 1 done

Korábban már elkezdtem ezt a Stanford által kínált online kurzust, de akkor és most sem tudtam teljesen végigcsinálni. Ameddig volt időm, mindkét alkalommal 100% with distinctionnel álltam (a plusz feladatokat is kimaxolva, hiszen csak így lehet felszedni a teljes tudásbázist), de egy idő után mindig közbejött nagyobb prioritású taszk, akkor offline egyetem, most munka és Élelmiszerbank szervezés. Ennek ellenére (nagy meglepetésemre) a dicséret nélküli oklevélhez eleget teljesítettem így is, szóval Dan Boneh (aki a közelmúltban pl. ilyen eredményeket tudhat magáének) szignózott egy pofás oklevelet. Természetesen továbbra is szeretném tisztességesen végigtolni az anyagot, hiszen nyilvánvalóan nem a papírra mentem.

state_of_accompl_crypto1_stanford

Korábban Python programozást is a Coursera rendszerén keresztül sajátítottam el, de a két kurzus nem hasonlítható össze: ez a crypto mérföldekkel komolyabb, és jóval erősebb matematikai és egyéb háttérismeretek szükségesek a teljes megértéshez. A python programming józan paraszti észt és egy kis analitikus szemléletet feltételez. Az viszont igaz, hogy ott látványosabb az eredmény, mert nagyon csilli-villi játékokat kódoltunk.

Interactive Python programming

I have signed up for a Rice University course on Coursera and successfully (100% with distinction) completed it some weeks ago. Technically it had two parts, because administrators cut it to 2 separated study block. After many programming experience, I was prepared to be a little bit bored, but the teachers always made my day with their special attitude and good sense of humour so at last it was not boring at all. I can easily suggest this class to anyone who is interested in Python, generally in programming or game developing.

coursera_rice_spock

You can see my codes on GitHub, feel free to try the games I coded, especially this one, press the little play button on the upper left corner. (It is best on Chrome.)

Tréningek a héten

Kedden és szerdán Kiss Petivel a Giro-ban voltunk egy kétnapos, vezetői BKR oktatáson. Verdikt: nagyon jó, átfogó képet adott a pénzmozgásról, az elszámolásokról, de bizonyos esetekben gyors tempóban átrohantunk mélyen technikai részeken is – ezeket a tartalmakat kevésbé éreztem hasznosnak, száraz RFC olvasáshoz hasonló élmény volt. (Képeket készítettünk a bejáratnál, de még azokat is törölni kellett a GIRO szigorú szabályozása miatt.)

IMG_2711

Csütörtökön és pénteken egy kezdő vezetői továbbképzésen aktívkodtunk Rudival, Lillával, s sok egyéb nagyon szimpatikus CIB-es üzleti vezetővel együtt (10 fő + tréner). Igen érdekes dolgokra világítottunk rá a sok esetben játékos gyakorlatokon, videókon, szituációkon keresztül. Bizonyos kérdésekben sokkal tudatosabbnak érzem most magam, noha igaz, hogy ezeknek a dolgoknak akkor van értelmük, ha szépen lassan be tudom építeni a tanultakat a saját eszköztáramba.

IMG_2710

Csütötökön megörökítettem, ahogy ebédelünk Judittal és Rudival az EATaliano-ban.

Tréfál, Feynman úr?

feynmanurRichard Phillips Feynman egy fantasztikus figura, a huszadik századi tudományos élet szerintem legnagyobb alakja, nem csak a fejlődéshez, de a fejlesztéshez is nagy mértékben hozzátett. Játékossága, nyitottsága, szüntelen megismerésre törekvése és humorérzéke a fiatalság körében is ismertté és kedveltté tette. Wikipédia oldalán sok száraz adatot megtudhatunk róla, de ő bizonyára sosem linkelné ezt magáról. Mérhetetlen szerénységét a Nobel-díj megszerzése után is megőrizte, többször tartott álnéven előadást, hogy ténylegesen csak a téma iránt érdeklődő diákok jöjjenek el, ne a híresség, a kíváncsiság hajtsa őket. Minden váratlan dolgot kísérletként fogott fel, ez önéletrajzi ihletésű könyvében, a Tréfál, Feynman úr?-ban többször is tetten érhető. Élete végén betegségére is ekképp tekintett: hasüregi rák következtében egyik veséjét elvesztette, majd a vesedialízist nem vállalta, mert nem akart ágyban ragadni. Barátai szerint ezt is kísérletként fogta fel, fájdalomcsillapítókat kapott és készült a halálra.

Miközben olvastam a könyvet, több dolgot feljegyeztem, hogy majd részletes beszámoló helyett egy-egy részt kiragadva csináljak kedvet ahhoz, hogy minél többen elolvassátok. Tartalmas, izgalmas és mulatságos regény, ami egyszerre mutatja be egy zseniális elme különcségét és átlagos voltát is. Olyan utazás ez, amire nagyon ritkán nyílik lehetőség.

Stanford – Cryptography 1

Photo 2013. 06. 28. 0 09 14

Elkezdtem a Coursera-n egy online kurzust kriptográfia témakörben. Az órákat Dan Boneh tartja a Stanford University-ről, vannak heti számonkérések, nagyon tuti. A fenti Python kimenet az első opcionális házim egy köztes állapotát mutatja, OTP-t kell törni 10 titkosított üzenet alapján, amiről annyit tudunk, hogy mindegyik ugyanolyan kulcsos one-time paddel van titkosítva.

Mit olvassak ma? – linkajánló

Rendhagyó módon, több apróbb dolgot szeretnék egy posztba sűríteni, amolyan linkajánlóként.

Először is egyik Kedves Olvasónktól, Csabától kaptunk még március 15-e kapcsán egy képet, ami a Kossuth Rádió 100. születésnapján készült, s a még élő 1848-as honvédeket mutatja. Íme:

fe1b0-oreghonved_01

A kép a magyarbajusz.hu oldalon jelent meg. Köszönjük, hogy felhívtad rá a figyelmünket!

Következzen a Grund írói-olvasói körből nem kilépve egy cikk család-nagycsalád-újcsalád témakörben. Egyik szerkesztő társam, Gergő neve fémjelzi az írást, aki szerényen hallgatott róla ezen az oldalon. Mindenképp érdemes megnézni.

Pokorni az oktatásról

Lehet vegzálni a diákokat azzal, hogy hányszor vizsgázhatnak, de idővel a legtehetségesebbek elmennek – mondta Pokorni. Nem látom értelmét, miért kellene ezt szabályozni; ha egy diák plusz költséget okoz magának azzal, hogy pótvizsgázik, tegye, de mi értelme van annak, hogy az évek alatt ráköltött milliót kidobjuk az ablakon és kitegyük az iskolából, mert nem sikerült neki egy vizsga? – mondta az egykori oktatási miniszter a Hoffmann-féle államtitkárság felsőoktatási koncepciójának eleméről. “Azért, hogy rend legyen? Ettől nem lesz rend, a diákok el fognak menni” – tette hozzá.

http://hvg.hu/itthon/20101109_pokorni_zoltan_hoffmann_rozsa

Tudományos fokozatok

d409a-universityplace

Jó pár év egyetem alatt soha, egyetlen egyszer sem voltam tisztában azzal, hogy melyik tudományos fokozat milyen minősítést és főleg milyen elért eredményt jelöl. Az adjunktus, a docens, vagy a tanár a nagyobb király? A tudományos főmunkatárs vagy tudományos tanácsadó viszi a prímet?

Egy kis latin tudást feltételezve persze józan paraszti ésszel is el lehet indulni: az adjunktus latin megfelelője meglepő módon az adjunctus, -i (m), ami asszisztenst és tisztségviselőt is jelent. A docens szó a doceo docui, doctum ige (= tanít) participium imperfectuma, ami gyakorlatilag a magyarban melléknévi igenévvel fordítható: tanító.

Ehhez a kettőhöz hozzácsapjuk még a tanár és a tanársegéd státust, és máris teljes a káosz.

Épp ezért a Wikipédián utánajártam, hogy milyen rendszer szerint követik egymást a címek, s az alábbit találtam: