Múlt hét csütörtökön néztük meg Anyával a Garzonpánik c. darabot a Tháliában. N. Judit már régen javasolta, s végre tudtam rá jegyet venni.
culture
Athén 2. nap – Acropolis
Hiperkarma koncert a Kobuciban
A délutáni mozi után átvettem a vasárnapi verseny rajtszámait, majd ismét találkoztunk a többiekkel a Kobuciban, s meghallgattuk Bérczesi Robiékat a Hiperkarma formációban.
Tinédzser korom óta hallgatom őket, már a BlaBlát is rojtosra pörgettem, sok nehéz helyzeten segítettek át. (Határozottan jobb hangja lett az évek alatt Robinak!)
Toivon tuolla puolen
Aki Kaurismäki finn rendező legújabb filmjét, A remény másik oldalát néztük meg szombat délután a Puskin Moziban Jucival, Judittal és Tamással.
Merre tartasz, Ember?
Vasárnap a viszonylag új, Gálvölgyi János lánya, Gálvölgyi Judit által alapított Hatszín Teátrumban néztük meg Anyával a Szepes Mária könyveiből készült Merre tartasz, Ember? c. darabot Jaross Viktória rendezésében.
Dunkirk
Még vasárnap mentünk ki Vikiékhez látogatóba, s a Csepel Plázában megnéztük a Dunkirk-öt. Már nem tudom, hogy ki beszélt óriási fordulatról, de könyörgöm: mi akart ez lenni?
A vizsga
Bergendy Péter A vizsga c. filmjét néztük meg vasárnap délutáni kikapcsolódásképp Ágival.
Mi vagyunk a Grund – gitár tab
Amióta megnéztem az A Pál utcai fiúkat, azóta szeretném megtanulni gitározni a darab legfontosabb, igen fülbemászó, Dés László és Geszti Péter nevével fémjelzett Mi vagyunk a grund c. indulóját. Jelentem, megtettem, ezért írott formában is közzéteszem, hogy nektek már könnyebb legyen a szöveggel együtt játszani.
A Pál utcai fiúk (színház)
A Vígszínház bérletünk utolsó darabja volt Molnár Ferenc klasszikusának (A Pál utcai fiúk) feldolgozása. Az előző két előadás hihetetlen csalódás (1, 2) volt, de Marton László rendezése, s a Dés László-Geszti Péter páros zenéi rendkívül feljavították az eddigi fanyar szájízt. Igen, sokkal befogadhatóbb a minden magyar által ismert történet, de nem csak erről van szó: a cselekményt sikerült egy csodás burokba tenni, egy faragott fatálcán, egyszerűen, de mégis nemesi módon tálalni. A regényből korábban azért nem készülhetett prózai feldolgozásokon kívül zenei alapokon nyugvó darab, mert a jogutódok ezt nem támogatták, egészen mostanáig.
Dés András (Dés László fia) remek intrókat és átvezetőket tervezett, sok esetben a színészek maguk adják a zenei játék elejét, ritmikai alapját, s ez fordul át nagyobb erejű háttérmuzsikává. Mindez együtt, a grund, az érzelmes dalok, az egyszerűség olyan szépen forrnak egybe, hogy a végén többszöri vastaps után sem akarod elengedni a színpadon lévőket. Nagyon szép munka (még Geréb jellemfejlődésének teljes elfelejtését is hajlandó vagyok megbocsájtani)!
Molnár Ferenc regénye nyomán
A színpadi változat kialakításában részt vett: Marton László és Radnóti Zsuzsa, Török Sándor átdolgozásának néhány elemét felhasználva.
Rendező: MARTON LÁSZLÓ
A magyar irodalom egyik legszívbemarkolóbb alkotása, felnőtteket, fiatalokat egyaránt megszólít. Közös gondolkodásunk és közbeszédünk része lett a grund, amely a miénk, ahogy Dés-Geszti csupa érzelem, csupa dallam betétdalában éneklik a szereplők. Mindnyájan emlékezünk az einstandolásra, amikor a vörösinges Pásztorok elrabolják Nemecsek kedvenc üveggolyóit, emlékezünk a gittegyletre, a füvészkertre, a csatára a grundon, és Nemecsekre, aki feláldozta magát a grundért és a társaiért.
Költészettel és emlékekkel teli hívószavak ezek, amelyeket minden generáció újra-és újra felfedez magának. A regény most Grecsó Krisztián író átiratában kerül színpadra. Reményeink szerint a Dés -Geszti szerzőpáros A dzsungel könyve több évtizedes sikerszériája után megismételheti ezt a bravúrt a Vígszínházban is, Marton László vezetésével és rendezésében.
Sunday Funday
Vasárnapi vásárolgatás, plázázás, vacsora, mozi, szórakozás Ágival. A videóban nem részletezem, hogy a Shyamalan által rendezett Széttörve (Split) c. filmtől miért nem ájultam el, ezért itt két mondatban megteszem: a sztoriból szerintem igen keveset hoz ki a rendező úr. Nem biztos, hogy 100%-ban meg tudom ítélni egyébként, mert az A sebezhetetlen-t nem láttam, így bizonyos utalások is átcsusszanhattak az ingerküszöbömön (egyről biztosan tudok). Ennek ellenére le merem írni: ez a történet a vásznon unalmasnak hatott, noha James McAvoy rendkívülit alakít. Sajnálom, mert nagy reményekkel ültünk be a moziba, lehet, hogy ez volt a baj.
Bűn és bűnhődés
A bérletünk második, már irodalmi gyökerei révén is várhatóan nehéz előadását (Bűn és bűnhődés) a rendezés, a színpad, s úgy egyáltalán a vizuális elemek sem tették sokkal befogadhatóbbá. Már aludtam rá párat, de még mindig emésztem, s ilyenkor nem tudom eldönteni, hogy én vagyok kevés, vagy a darab. De valami biztosan nem kerek.
Szentivánéji álom
Az utazások, az autóversenyzés, illetve Pál Feriék miatt többször is át kellett rakni a Vígszínház bérletünk előadásait, de most végre odaértünk Ágival, Vikivel és Lacival: Szentivánéji álom, premier előtt.